FELHASZNÁLÁS SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA:

Az acél csoportosítása felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai a vegyi összetételtől és a készítés módjától függően igen széles skálán változhatnak.

  • MELEGEN HENGERELT LÁGYACÉL SZALAGOK 

– Hideghengerlésre alkalmas acélok

– Zománcozásra alkalmas acélok

– Hidegalakításra alkalmas acélok

  • FINOMSZEMCSÉS ACÉLOK

– Finomszemcsés acélok normalizáló hengerléssel gyártva

– Finomszemcsés acélok termomechanikus hengerléssel gyártva

– Finomszemcsés acélok hideghengerléshez 

  • KAZÁNOK ÉS NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEK GYÁRTÁSÁRA ALKALMAS ACÉLOK

  • MELEGEN HENGERELT ÖTVÖZETLEN SZERKEZETI ACÉLOK

  • NEMESÍTHETŐ, BETÉTBEN EDZHETŐ ÉS RUGÓACÉLOK

  • LÉGKÖRI KORRÓZIÓNAK ELLENÁLLÓ ACÉLOK

  • ELEKTROTECHNIKAI ACÉLOK

  • KOPÁSÁLLÓ ACÉLOK

  • CSŐALAPANYAGOK

 

Fontosabb acélminőségek meleg- és hideghengerlésének technológiája

A feldolgozóipar követelményei

  • európai (EN)
  • német (DIN)
  • angol (BS)
  • francia (AFNOR)
  • amerikai (ASTM)
  • japán (JIS)

A melegen- és hidegen hengerelt lapos termékeknek meg kell felelni az élenjáró szabványok előírásainak, ugyanakkor a felhasználók egyedi, speciális igényeinek is. Az acéltermékek tulajdonságainak beállításában a gyártástechnológia minden egyes fázisa (acélgyártás, hengerlési módozatok) meghatározó. Az acélgyártás során az acél célzott mechanikai tulajdonságainak feltétele a vegyi összetétel egyenletessége és az acél megfelelő „tisztasága”, a szabályozott zárványalak, a szennyezők és a gáztartalom csökkentése.

A lapos termékek jellegzetes tulajdonságai a gyártástechnológiával összefüggésben:

Acélgyártással meghatározott jellemzők és tulajdonságok:

  • vegyi összetétel
  • dezoxidálás mértéke, zárványok
  • belső tisztaság, szennyezők(S,P), gáztartalom(H, N)
  • folyamatosan öntött bramma kristályos szerkezete ( dúsulás, porozitás)

Hengerléssel meghatározott tulajdonságok

o alak, alakhűség, belső feszültség, o méret, méretpontosság,
o felület, felületi minőség,

Teljes vertikális technológia összhatásában meghatározott tulajdonságok:

  • szövetszerkezet
  • mechanikai tulajdonságok
  • technológiai tulajdonságok (alakíthatóság, hegeszthetőség, hőkezelhetőség, stb.)

Az európai acél felhasználók olyan acélminőségeket keresnek, melyek geometriájukban, összetételükben és szilárdsági tulajdonságaikban megfelelnek a XXI. század követelményeinek, egy magasabb életminőség biztosításának, a gazdaságos és energiatakarékos feldolgozásnak és alkalmazásnak. A feldolgozóipar által igényelt acélok széles skálája a következő…

kiválóan mélyhúzható lágyacélok mellett a melegen- és hidegen hengerelt nagyszilárdságú acélok is nagyfokú képlékenységgel rendelkezzenek:

  • lágy és nagyszilárdságú IF acélok
  • hő hatására keményedő (sütve keményedő) BH acélok
  • nagyszilárdságú HSLA acélok alkalmazása a járműiparban és a szerkezetépítésben
  • szilárdságnöveléssel együtt járó alakíthatósági tulajdonság romlás elkerülése, valamint járműiparban a tömegcsökkentések érdekében a többesfázisú (MP) és a TRIP acélok alkalmazása

bevonatos és korrózióálló acélok

acéltulajdonságok a feldolgozóipar igényei szerint:

  • szívósság
  • melegítés nélküli hegeszthetőség
  • vegyi összetétel és a mechanikai értékek szűk szórása, o geometriai értékek szűk szórása
  • síkfekvés, belső feszültség menteség

 

 

  • Szerkezeti acélok

Szerkezeti acéloknak a 0,2–0,6% C-t és max. 5% ötvözőfémet tartalmazó acélokat nevezzük. A szerkezeti acélokon belül két fő csoportot különböztethetünk meg, attól függően, hogy az acélfajta edzhető vagy nem edzhető. Ennek megfelelően a max. 0,2% C-t tartalmazó acélokat betétben edzhető, a 0,2–0,6% C-t tartalmazó acélokat nemesíthető acéloknak nevezzük. Mindkét csoporton belül megtalálhatók az ötvözetlen C-acélok és az ötvözött acélok. A speciális felhasználási célra szánt acélokat (pl. rugóacél, gördülőcsapágyak anyaga, nitridálásra alkalmas acélok stb.) külön szabványok tartalmazzák. Ezek összetétele legtöbbször megegyezik valamelyik nemesíthető acél összetételével, azonban további követelményeket is támasztanak velük szemben.

  • Hegeszthető acélok

Környezetünkben számos hegesztett szerkezet van. Ezen szerkezetek anyagaitól a mechanikai jellemzők mellett a jó hegeszthetőséget is meg kell követelni. A hegeszthetőség nemcsak az anyagtól függ, de általában azok az acélok, amelyek nem edzhetők, jól hegeszthetők. A szilárdság növelése érdekében mikroötvözőket alkalmaznak.

Jellegzetes mikroötvözők az Al; Nb; V; Ti; N és a Zr. Fő feladatuk a szemcsefinomság megőrzése és ezzel a folyáshatár magas értéken tartása. A szilárdság további növelésére Mn, Mn-Si, Mn-Cr-Si ötvözést használnak. Az acélokra vonatkozó előírásokat az MSZ EN 10 113 tartalmazza. Az acélok jelölése S és az ütőmunkára vonatkozó kiegészítő jellel rendelkeznek.

  • Hidegen alakítható acélok

Edények, autókarosszériák stb. anyagai, jellemzően kis karbontartalommal és nagy alakváltozó képességgel rendelkeznek (MSZ EN 10 130).

  • Gördülőcsapágy-acélok

Igen nagy keménységgel (kopásállósággal) és kifáradási határral kell rendelkezniük. A nagy keménység 0,85–1,1 % C-tartalommal, a nagy kifáradásihatár-hőkezeléssel és fokozott tisztasággal érhető el. Fő ötvöző a Cr. (MSZ 17 789)

  • Nemesíthető acélok

A nemesíthető acélokat mechanikailag nagy, elsősorban ismétlődő igénybevételnek kitett alkatrészek gyártásánál használják. Az anyagokkal szemben állított követelmény a nagy szilárdság és szívósság. Az ötvözőelemek a Mn, Cr, Mo, Ni elsődlegesen az átedződő szelvényátmérőt növelik. A nemesítés hatására a folyáshatár gyorsabban nő.

  • Betétben edzhető acélok

A betétben edzett acélok 0,2%-nál kisebb karbontartalmú szívós acélok, amelyeknek kopásálló nagy keménységű kérgét cementálással és edzéssel biztosítják. Fő ötvözőik a Cr, Ni és Mo. Fő felhasználói a gép- és járműipar, elsősorban koptató igénybevételnek kitett alkatrészek, fogaskerekek, tengelyek, hajtókarok, csuklók gyártására.

  • Rugóacélok

A rugóacélok különböző lemez-, tekercs- és csavarrugó formájában kerülnek felhasználásra. Követelmény a magas folyáshatár és az elfogadható szívósság. Ezt a követelményt az acélok egyik csoportjánál magasabb karbontartalommal és hőkezeléssel, a másik csoportnál ötvözéssel biztosítják. A fő ötvözők Si, Mn, Cr. A rugóacélokat mindig nemesített állapotban építik be. (MSZ 2666)

  • Szerszámacélok

A szerszámacélokkal szemben támasztott követelmények a felhasználásuktól függően sokfélék lehetnek. Az általános követelmények a nagy keménység (jó edzhetőség), a nagy keménységet üzemi körülmények között is megtartsák, megfelelő szívósság, jó éltartósság, jó kopásállóság és mérettartósság. Ezeknek a követelményeknek sokféle, más és más acélfajta felel meg. A felhasznált fajták száma kb. 300, amelyeket nagyobb részben szabványosítottak is.

A szerszámacélok a forgács nélküli és a forgácsolómegmunkálás szerszámainak alapanyagai. A megmunkálástól függően igénybevételük összetett, mechanikai és termikus. Jelentős a koptató igénybevétel is. Az ötvözetlen szerszámacélok elsősorban szobahőmérsékleten vagy ahhoz közeli hőfokon működő vágó-, fúró-, marószerszámok, kéziszerszámok anyagai. Edzett állapotban használjuk. Hátránya, hogy korlátozott az átedzhetőség, és az éltartósságot viszonylag alacsony hőmérsékleten elvesztik (MSZ 4354). Az ötvözött szerszámacélok hidegalakító szerszámok készítésére Cr- és Mn- ötvözőket tartalmaznak az átedzhetőség növelésére, valamint a W, Cr, és Mo biztosítja a kopásállóságot. (MSZ 4352) A melegalakító szerszámok anyagai a magasabb hőmérsékleten szükséges szívósság, kopásállóság, termikus kifáradással szembeni ellenállás elérése érdekében Ni-Cr vagy Cr-Ni-Mo-V ötvözésűek. A forgácsoló szerszámok ún. gyorsacélból készülnek. Ezek karbidképzőkkel ötvözött nemesacélok. Fő ötvözők a Cr, W, Mo, Co, és a karbontartalom is magas.


Különleges acélféleségek

A különleges acéloktól (ahogy azt a nevük is mutatja) különleges tulajdonságokat, például rozsda- és hőállóságot, vagy különleges mágneses tulajdonságokat stb. várunk el. Ilyen tulajdonságokat csak nagyobb ötvözéssel tudunk biztosítani. Ezért az ilyen acélok ötvözőfém-tartalma általában nagyobb, mint 20%.

A különleges acélok között a legfontosabbak a korrózióálló acélok. (MSZ 4360) Kémiai összetételüket és szövetszerkezetük lehet:

− ferrites Cr-acélok ( C <0,1 %; Cr > 12 %),

− martenzites Cr-acélok ( C > 0,2 %; Cr > 12 %),

− ausztenitesacélok(C≤0,12%;Cr≥18%;Ni≤8%).

A ferrites acélok korrózióállóságát a homogén ferrites szerkezet biztosítja. A Cr mennyisége nagyobb, mint 12 %. A háztartásban, élelmiszeriparban, orvosi eszközök gyártására használják. Dinamikus igénybevételeknek jól ellenállnak, szívósak. A martenzites acélok csak edzett, illetve nemesített állapotban használhatók. Erős mechanikai igénybevételnek kitett alkatrészek, pl. orvosi műszerek, szikék, háztartási eszközök anyagai. Az ausztenites acélok felhasználása széleskörű, edények, tartályok, orvosi, gyógyászati eszközök készítésétől, a vegyiparban, az élelmiszeriparban egyaránt használatosak.

ISD Dunaferr